Amerikából egyenesen Vérteskozmára – Különleges látogatók voltak a faluban
Eddig is tudtuk, hogy Vérteskozma egy különleges hely, de ma még különlegesebb lett, mert olyan történet látott napvilágot, amilyen csak az álomban szövődik.
Mindenkinek az életében van az a pont, amikor megkérdezi magától, hogy “Ki vagyok én?”. Honnan jöttem, hová tartok és kik a felmenőim? Ilyenkor az ember elkezdi összerakni a családfát, felkeresi a rokonait, és kirakja a nagy képet.
Így tett Ursula Chumley az Egyesült Államokbéli Texasból.
Elkezdte kutatni a felmenőit, és nem kis kitérővel Gántig jutott el, ahonnan származnak a nagyszülei.
A második világháború után kitoloncolt gánti svábok a német Eschwege-be és a mellette található kis Rittmanshausen településre mentek, de ott sem találtak új otthonukra. Sokan átszelték az óceánt és a New York melletti, a New Jersey állambéli Cliftonban telepedtek le, ahol nagy és erős közösséget alkotnak még ma is. Cliftonban még ma is sok Zimmermann él, és többnyire a gántiak leszármazottjai, ezért nem túlzás ha azt mondjuk, hogy mindannyian valamilyen rokoni kapcsolatban vannak, olyanok, mint egy óriási család. Ursula szülei Cliftonból Kanadába költöztek, majd férje révén, Ursula Texasban alapított családot.
Mindig is tudta, hogy az óma és az ópa, ami németül a nagyikat jelenti, gántiak, de Ursulának nem volt szerencséje még Európában sem járni, nemhogy a nagyiék szülőhelyén, Gánton. Így kézenfekvőnek tűnt a tengerentúlra utazni.
– A lányom Emma lediplomázott, és európai körúttal ünnepli az egyetem végét. Megbeszéltük, hogy csatlakozom hozzá Berlinben, és onnan együtt leautózunk Magyarországra, megnézzük, hol éltek a nagyszüleim, Emma dédszülei – mondja Ursula a beszélgetésünk elején.
És hogy kerültetek Vérteskozmára? – kérdezem tőle
– Az útra készülve, az Airbnb-n kezdtem nézelődni, és a rendszer ezt a Kozmai házat ajánlotta fel, a Vérteskozma 48-at, a „Százéves Házat”. A hangulata magával ragadott, és mivel pár percre van Gánttól, lefoglaltam. De akkor még nem is sejtettem, milyen élményekkel gazdagodom itt!
Kíváncsi vagyok, milyen?
-Fantasztikus volt megérkezni! A bekötő úton három vaddisznóval találkoztunk, tizenpár csillogó szarvasszem is nézett ránk a sötétből, és egy róka is átszaladt az úton, így mintha egy állatkert közepén lennénk. De ez csak a körítés! A csend és a nyugalom, ami itt van, azt még nem tapasztaltam sehol. Gábor, a házigazda is nagyon kedves, jókat beszélgettünk, sokat tudtam meg a településről.
És akkor jött a csavar! Amikor kipakoltam, rögtön írtam az unokatesómnak, Christine Ruppert Zimermannak, ő szintén gánti leszármazott, és vele együtt építjük a családfát. Szóval, képzeld, itt vagyok -Hol? – kérdezte. – A Vérteskozma 48-ban, mondtam. -Miiii? csodálkozva érkezett a válasz.
– Hát abban a házban élt az ük-üknagypapám, Johann Klausz!
-írta a z Észak Karolinában élő unokatesóm.
Hát az ilyen forgatókönyvek csak a filmekben vannak. Jól értem, hogy Christine üknagypapája kozmai volt, nagyija meg gánti?
– Igen. És a templomban ismerkedtek meg. Nem tudom, hogy a környező templomok melyikében, de el vagyok ámulva, milyen rendező az élet.
Ma Gánton voltatok.
– Igen, ott fogadott bennünket Daniella Schmidt, aki kalauzolt bennünket a faluban, a Bauxit bányában sétáltunk, majd a Vértes Vendéglőben találkoztunk Méri nénivel, aki sok mindenről mesélt, majd végül megmutatta a házakat, ahol éltek a nagyiék. Ez volt a csúcs. Az érdekesség, hogy a szüleim gyerekkoruk óta ismerték egymást mert a két ház egymás mellett volt! A nagyi Mária Guber volt, szülei pedig Guber Ferenc és Rozália. A szomszéd ház, a nagyapám háza pedig a Zimmermann-ház.
Ezért jöttem, hogy ezt lássam, így megnyugtató érzés kerített hatalmába.
Készítettem rengeteg fotót és egy kavicsot is elvettem, hogy az emlékeztessen ezekre a magasztos pillanatokra, és kaptam könyvet Gántról, amit szorgalomból lefordítottak angolra a kedvemért. A nap végén sváb ételeket kóstoltunk, és be kell vallani, hogy nagyon ízlett, minden elvárásomat felülmúlta az étterem is, az ételek is, na meg a szeretetteljes fogadtatás.
Ha már sváb ételek, a neved is Ursula…
– Igen, az összes barátnőm Lisa, Susan vagy Kathy, csak nekem van német nevem a társaságban. (mosolyog) A nagyapám nagyon szigorúan ragaszkodott a gyökerekhez és, hogy nyomatékosítsa a hagyomány ápolást, amikor megszülettem a szüleimet döntés elé állította: -Ha német nevet adtok az unokámnak, akkor én állom a babaszoba bútorát – mondta nekik. – Hát így lettem Ursula, és a nagyapámnak köszönhetem az első bútorom.
Két nap spirituális időutazás, az ittlétet követően, vasárnap este Ursula és Emma megcsodálták még egyszer a kozmai eget, és az első csillagok megjelenésével útnak indultak. A következő állomás a tíz órányi autózásra található Eschwege, Németország, ahol folytatják a családfa hiányzó mozaik darabjainak felfedezését.
