Barkóscinege lett a 2023 év madara
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a barkóscinege nyerte.
Nevével ellentétben nem valódi cinege, a legutóbbi időkig az afrikai és ázsiai régióra jellemző Timáliafélék (TIMALIDAE) közé sorolták, de a legfrissebb rendszertan már önálló, egyetlen fajt tartalmazó családba (Barkóscinegefélék- PANURIDAE) tartozónak tekinti.
Megjelenés
Verébhez hasonló termetű, farka hosszú, a csőr sárga, a lábak feketék. A felnőtt egyedeknél a két ivar jól elkülöníthető egymástól. A hímek feje kékesszürke, a szem és a csőr vonalától hosszan lenyúló, elkeskenyedő fekete barkó – innen kapta a faj a nevét – húzódik, a hát vörhenyes fahéjszínű, az alsótest világosabb, az alsó farkfedők feketék. A tojó feje nem szürke, barkója nincs, teste fakóbb színezetű, alsó farokfedői rozsdabarnák
Jelenlétükre elsőként leggyakrabban jellegzetes, „csilingelő” csapatösszetartó hangjuk utal, ami a sűrű nádasokban segíti az egyedek közti kapcsolattartást. Az oldalunkon található Madárkatalógus szerint, fészkelő madár a Vértesi Natúrparkban.
Az év kétéltűje
Az év kétéltűje hazánk középhegységeinek hűvös, csapadékos élőhelyein előforduló alpesi gőte. Legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, illetve különböző kórokozók jelentenek rá veszélyt. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Az év lepkéje
Az év lepkéje a fecskefarkú pillangó lett, ami világszerte elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj.
Képek forrása: Agrárminisztérium Facebook oldala
