Megalakult a Vérteskozmai Golf Klub
Ezzel egy időben megtartották az első Open versenyt is a kis faluban. INTERJÚ és KÉPGALÉRIA
Az idei ősz kiemelkedő eseményei közt meg kell említenünk, hogy Kozma új társasággal, egy sportot és a falut szerető közösséggel gyarapodott, ugyanis 2023. szeptember 30-án megalakult a Vérteskozmai Golf Klub.
A Klub megalakulásával egy időben lezajlott az első versenyhétvége, a Vérteskozma Open 2023, amelyre 8 versenyző, köztük egy mexikói résztvevő is benevezett.
A versenyt Hadfi Dániel, már visszavonult Európa-bajnok cselgáncsozó, a golfot magas szinten játszó és e sportért rajongó oktató nyitotta meg, azzal a szándékkal, hogy a nyilvánvalóan kezdő csapat elegendő elméleti tudást, és tapasztalatot szerezzen a játék lényegéről. A játékosok ily módon megismerhették az eltérő kinézetű ütők használatának rejtelmeit, a megfelelő testtartást, a figyelem és koncentráció kölcsönös kapcsolatát, és még számos érdekes történetet is, amelyek bővítették ismereteiket.
Az oktató a verseny győztesének felajánlotta az egyik golf bajnokságon nyert érmét is, hogy legyen elegendő motiváció a versenyzők számára és egy Ferrari Testarossa-t, ami természetesen csak viccként hangzott el. Ahogyan az várható volt, az érem a tulajdonosánál maradt, mivel egy hatalmas hole in one ütéssel bemutatta azt, amit majd a versenyzőknek is előbb-utóbb el kellene érniük, szóval egyetlen ütéssel egyenesen a lyukba juttatni a labdát.
Ezt követően Kozmalakó, a Klub demokratikusan megválasztott elnöke ismertette a játékszabályokat, amelyek az eredeti golf versenyek szabályaitól alapvetően eltérnek. Ezek közül a leglényegesebbek:
-Nincsenek hole-ok, azaz lyukak a pályán, helyettük különböző méretű, fekvő konzervdobozokba kell a labdákat beütni.
-A versenyzők egy labdával indítanak, és törekednek arra, hogy minél kevesebb ütéssel juttassák azt a kihelyezett dobozok egyikébe.
-A játékot az a versenyző nyeri, aki a legkevesebb ütés számmal éri el ezt a feladatot.
A Klub szándékai szerint a Vérteskozma Open golf versenyt ezentúl minden évben megrendezik, ezzel is egy új hagyományt teremtve a faluban, amely eddig is számos hagyományt ápolt, kifejezve elkötelezettségüket és tiszteletüket a település iránt.
Szerkesztőségünk jelen volt az ünnepélyes megnyitón is, ahol az ötletgazda Kozmalakónak tettünk fel a klub megalakulásával kapcsolatban kérdéseket.
Interjú
Szerkesztőség: Honnan jött ez a látszólag abszurd ötlet, hogy Kozmán golf klubot alakítsatok, hiszen a falu területén erre alkalmas, vízszintes terület szinte nem is létezik?
Kozmalakó: Ha létezne, nem lenne kihívás. De komolyra fordítva a szót, az ötlet nagyon régen megfogalmazódott bennem, még akkor, amikor Kozmán még normális volt az időjárás. Tavasszal esett az eső, és még a legforróbb nyarakon is zöld maradt a fű egészen decemberig, amikor hótakaró védte a fagyoktól. Szóval volt gyep, meg persze olyan is, aki rendszeresen ápolta. A legkiemelkedőbb ilyen kozmai a 37-es ház gazdája, Horváth Zoli, a szemközti szomszédom volt, aki heti rendszerességgel, április közepétől novemberig nyírta a füvét. Természetesen csak hétközben, és csak nappal, a hétvégi és esti fűnyírásokat meghagyta másoknak. Akkor még olyan volt a kert, meg az utcai front is, hogy öröm volt mezítláb végigsétálni rajt, szóval olyan békebeli idők voltak.
Egy ilyen alkalommal, amikor Zoli bácsi végzett a munkával, és ennek örömére palackot bontottunk, a frissen nyírt fű illatától elbódulva kitört belőlem egy sóhaj, hogy hát ez olyan szép mint egy golfpálya.
Ő csak annyit mondott, hogy hát igen, játszani is lehetne, de hát mivel, kivel, meg hát minek is. Másnap már ültem a laptop előtt és golf labdára, meg felszerelésre vadásztam. Pár napon belül 5 ezer forintért szereztem 50 használt, a vizesárkokból kihalászott, hót mocskos labdát, meg egy gyanús alaktól 10 ezer forintért egy régen menő, ma már kopott márkájú ütő szettet is. A következő héten vittem is Zoli bácsinak a cuccot, és készen állt minden a játékhoz. Attól kezdve hétvégenként sötétedésig püföltük a labdákat, ablakot, tetőcserepet törve, és csak akkor hagytuk abba, amikor már a szürkületben az összes labdát szem elől tévesztettük. Szép idők voltak.
Sz: Volt valaha ütő a kezedben, játszottál valaha golfot, ismerted ezt a játékot egyáltalán?
KL: Nem, soha. A golf számomra teljesen ismeretlen terület volt, nem az én világom. Egy alkalommal egy tehetős ismerősöm elvitt ugyan megmutatni magát a játékot, a társaságot, akik űzték ezt a sportot, de hamar rá kellett jönnöm, hogy én ehhez nem vagyok elég tehetséges. Meg persze hiányoznak belőlem azok a tulajdonságok, amelyek ehhez a játékhoz és a társasághoz szükségesek. Az első fél órában felszaggattam a műfüvet, mert a kezdőt igazi pályára még nem engedték, majd rövidesen a vasat is eltörtem, pontosabban az ütőfejet törtem le egy rossz mozdulattal. Szóval ennyi.
Sz: Továbbra is kérdezem, hogy akkor miért a golf és miért nem mondjuk a sakk?
KL: Mert egy pici labdát egy nem látható, messzi lyukba, szinte vakon beütni, szóval minden áthallás nélkül, ez vonzó kihívásnak tűnt. Azt viszont már az első percben tudtam, hogy az én golfom az eredeti változattól teljesen eltérő lesz, mert hát a valóság mindig arcul csapja az embert. Ahogy említetted, Kozmán erre nincs megfelelő pálya, tehát akkor keresni kell. Ha már találunk pályát, akkor a szabályokat is úgy kell módosítani, hogy az igazodjon ehhez, de a legfőbb cél, a labda lyukba futtatása megmaradjon.
Sz: Kifejtenéd részletesebben is ezeket a szabályokat?
KL: Kozma természetvédelmi területen fekszik, így még a magánkertek is annak számítanak, szóval nem fúrunk lyukakat a földbe, mert hát nem. Helyette különböző méretű konzervdobozokat helyezünk el a gyepen, és ezekbe kell majd a labdákat beütni. A dobozok a labdák irányába elforgathatók.
A védett gyep megóvása érdekében a kiindulási pontra egy, a Kimberly-Clark cég által kifejlesztett, ujrahasznosított, hő és ütésálló műanyag taposórácsot helyeztünk, hogy egy rossz ütőmozdulat esetén ne szaggassuk fel a gyepet. Erre a rácsra egy ásványvizes PET palack kupakját tettük, ami a golflabda rögzítését szolgálja.
Innentől kezdve a szabály egyszerű: a kiindulási pontról minél kevesebb ütéssel kell a labdákat a kihelyezett dobozokba eljuttatni. A versenyt az a játékos nyeri, aki a legkevesebb ütéssel éri el ezt a feladatot.
Sz: Kik lehetnek a klub tagjai?
KL: A Vérteskozmai Golf Klub tagja minden nagykorú, kozmai ingatlannal rendelkező magánszemély, vagy azok rokonai, barátai, ismerősei lehetnek. Ezt az Alapszabályunk rögzíti. Ezen kívül a tagság feltétele, hogy a Klub etikai szabályzatát elfogadja, és minden körülmények között betartsa.
SZ: Mikor vannak versenyek, és ezeket hol rendezik?
KL: A versenyek lebonyolítását szintén a szabályzatunk rögzíti. Ezek szerint ha két klubtag a játékra igényt érez, akkor egy erre alkalmas területen, bármikor indíthatja a játékot. Természetesen törekszünk arra, hogy ez mindig magánterületen történjen, hogy még véletlenül se zavarjon másokat a pihenésben. A golfozás zajszintje kb 50-60 dB közötti, a versenyzők hangulatától függően. Összehasonlításként a fűnyíróé 100 dB, a láncfűrészé 110 dB.
Sz: Hogyan kapcsolódik ez a játék a faluhoz, a sváb hagyományokhoz?
KL: Pontosan úgy, ahogy a napelemes, fürdőmedencés házak, az udvarokban parkoló drága terepjárók, a hétvégente és esténként zakatoló fűnyíró traktorok, esetleg motoros láncfűrészek. Szóval sehogy!
De! Tudomásul kell vennünk, épp a fenti felsorolás okán, hogy a huszonegyedik században a hagyomány nem a döngölt padlót, a lőrésnyi ablakot jelenti, hiszen már nem a kútról hozzuk a vizet bádog kannákban, és nem ökrös szekérrel hajtunk a határba, hanem gépkocsival megyünk, akár az öt házzal arrébb lakó szomszédainkhoz is, még akkor is ha nem indokolt.
Megváltozott a világ, és ebben a változásban nem a tárgyakat, elavult szokásokat, sosemvolt, képzelt hagyományokat, hanem az érzéseket, szellemiséget, a körülöttünk elterülő természet tiszteletét és szeretetét, a közösségteremtő szabad gondolatokat és ötleteket kell megőriznünk, és hagyományként kezelnünk.
Mert ez a játék azon felül, hogy önfegyelemre, türelemre, alázatra tanít mindenkit, egyben közösségépítő szerepe is van. Mert csak azok fognak kezükbe ütőt, és azok védik a gyepet, akik egy ilyen közösséghez szeretnének tartozni. Ez ennyi.
SZ: Továbbra is él bennem a kérdés, hogy hát miért, és minek?
KL: A válaszom igen egyszerű. Az ember ősidők óta szeretne valahová tartozni, mert hogy társas lény. De egyes közösségekhez nem tud, illetve nem működik, mert hát nem azonos az értékrend. És vannak olyan közösségek, ahová ő nem fér be, mert hiányzik valami belőle, ami a nyájhoz való tartozáshoz szükséges.
Ilyenkor jut eszembe egyik volt főnököm, aki nemes egyszerűséggel csak annyit mondott: Ha jó buliba akarsz menni, akkor szervezd meg magadnak. Ha jó társaságba akarsz kerülni, akkor te magad hozd létre azt.
Sok mindenben nem értettünk egyet, ebben viszont igen. És végül, ahogy egy régi dakota közmondás tartja: Élni muszáj, szeretni kell, játszani meg jó. És ez ennyi, nem több.
Képgaléria
