Szénégetők Gánton – 1986

Főoldal  |  Hírek   |  Gánt   |  Szénégetők Gánton – 1986

Szénégetők Gánton – 1986

Minden jelentős erdővidéken így a Vértesben is kenyéradó tevékenység volt a szénégetés. A hetvenes-nyolcvanas években a Vértes hegységben hat helyen égettek faszenet, évente mintegy 8300 tonnányi mennyiségben. A csákvári erdészet területén, Gánt mellett az elhagyatott bauxitbánya egyik hatalmas külszíni gödrében Páldeák József, Szabó Miklós és Molnár Sándor szénégetők évente csaknem 100 tonnányi faszenet készítettek.

Gánt, 1986. június 21. Teherautóról rakodják le a faszén készítéshez szükséges fát a gánti bányában.

A bogsa

Szenet nem lehet bármilyen fából égetni, legalkalmasabbnak a tölgyet és a bükköt tartják. A szénégető mesterség nagy tapasztalatot kíván. A méteres darabokra szabdalt hasábfát szabályos rendben egymás mellé és egymásra állítják. Ez az égetéséhez előkészített boglya formájú farakás, azaz a szénítő rakás és bogsának hívják. Egy közepes bogsát két ember négy-öt nap alatt tud megrakni.

A farakást egy réteg avarral, erdei haraszttal fedik be, amire nagyjából tíz centiméter vastagságú földet terítenek. Belsejében üreget hagynak, amelyet gyúlékonyabb anyaggal, forgáccsal, fahulladékkal töltenek ki. A bogsát a tetején keresztül gyújtják meg. Egy óra múlva betakarják a tetőn hagyott nyílást is, hogy a farakás levegő nélkül égjen. A meggyújtott bogsa így lassan, gőzölögve, 8-10 napig izzik. A kiégett boksáról fokozatosan, felülről kezdve hántják le a földet, szedik kosárba, zsákba a kész szenet. 

Gánt, 1986. június 21. Szabó Miklós a boksát igazítja.

A faszén felhasználása

Régebben városról-városra, faluról-falura jártak a faszenes szekerek, árujukat kovácsok, lakatosok, bádogosok fémek izzításához, valamint háziasszonyok a vasaláshoz vásárolták. A nyolcvanas években, amikor a fotó sorozat készült, elsősorban, nagyipari rendelésre égettek szenet. A tökéletesen kiégetett szenet különösen az ércek olvasztásánál, a fémek finomításánál, tisztításánál s feldolgozásánál szokták használni. A gyors és nagy hő mellett előállított, az úgynevezett túlégett szenet, amely könnyű és likacsos, a tisztátlan, rossz ízű és szagú folyadékok átszűrésére használták, a vörös szén pedig lőpor gyártására volt alkalmas.

1986. június 21. Páldeák József szénégető munkás ebédjéhez készülődik

Megjegyzés

A képek egyszeri felhasználási engedéllyel rendelkeznek, igy nem szabad őket innen lementeni, másolni, vagy bármilyen más módon nyilvánosan felhasználni, se magán, se üzleti célból. A cikkre lehet szabadon hivatkozni, meg lehet osztani a közösségi hálókon, minden ellenkező esetekben felhasználási licenszet lehet vásárolni az MTI Zrt. Fotóarchívumban.

Fotók: Kabáczy Szilárd, MTI Zrt. Fotóarchívum

PREV

A tíz centis hólepel után jönnek a hajnali fagyok

NEXT

Autós rodeó nyomai a kőkeresztnél

    Hírlevél feliratkozás
    Szeretnék kétheti összefoglalót kapni a legfrissebb bejegyzésekből
    Kövess bennünket Facebookon
    hogy azonnal értesülj egy bejegyzés megjelenéséről