Tudtad, hogy a csákvári Hősi Emlékművet Jurcsik Károly tervezte?

Főoldal  |  Hírek   |  Csákvár   |  Tudtad, hogy a csákvári Hősi Emlékművet Jurcsik Károly tervezte?

Tudtad, hogy a csákvári Hősi Emlékművet Jurcsik Károly tervezte?

Csákváron, március 15-én, szerdán 10 órától tartják a Március 15-ei ünnepséget, ahol átadják a „Csákvárért Díjat” és koszorúznak a Szabadság téri Hősi Emlékműnél, amelyet 1990 március 15-én avatták fel. A két világháború hőseinek és áldozatainak emlékművét, Várady Sándor Munkácsy-díjas, érdemes művész szobrász és Jurcsik Károly Kossuth- és Ybl-díjas építész, akkoriban Vérteskozma 39-es lakos, közösen alkották.

Ebből az alkalomból szemlézünk a régi cikkekből, tanácsülési jegyzőkönyvekből, amelyekből sok háttér történetet tudhatunk meg.

1989. október 5. – Tanácsülés

Várady Sándor 1989. október 5-én megjelent a tanácsülésen és bemutatta az emlékmű makettjét, amelyet Jurcsik Károly építész előtervei alapján készített el az emlékműbizottság egyetértésével. A szobrász elmondta, hogy tudomása szerint Csákváron régen volt egy turulmadár szobor, amely a háború alatt elpusztult, ezért javasolta, hogy ez a szimbólum szerepeljen az emlékművön is. Indítványozta még, hogy vörösrézből készüljön a madáralakzat, amely esztétikailag is megfelelne erre a célra, és a madár nagysága a térben történő elhelyezéshez mérten kb. két és fél méteres fesztávolságú legyen. A koncepciója szerint ez a madár kitárt szárnyakkal rárepülne a talapzatra, ami vagy egy szépen megformált szikla, vagy a Csákváron fellelhető oszlopmaradványokból elkészített oszlop lehetne. Ez a talapzat kb. másfél méter magas lenne. Az emlékmű a templom háta mögötti téren kerülne elhelyezésre. A neveket tartalmazó táblák a szobrász elképzelése szerint a templom mögötti út levezetőjénél a falnál kb. másfél méter magasan lennének. Ezeken a táblákon szerepelnének az 1848-as forradalom, illetve az első és a második világháború hősi halottainak nevei. Várady Sándor kérdésekre válaszolva elmondta még, hogy a maketten látható fák helyett lehet élő sövényt is ültetni, úgy jobban látszik az út felé a szobor, és az emlékmű elhelyezése majd lehetővé teszi különböző rendezvények lebonyolítását ezen a téren, így a koszorúzásokra is lesz egy alkalmas hely.

Jurcsik Károly a Vérteskozma 39-es udvarában található kútnál, 1970-es évek elején.

Az emlékmű létesítése szerinte akkor is tetemes összeg, ha nem vörösrézből készíti, hanem esetleg bronzból öntik ki. A kiöntéssel viszont nem lehet olyan hatást elérni, mint amit ő kézzel alkot. Csak a madár alakzata kb. 650000 Ft-ba kerül, plusz ehhez jön a talapzat és egyéb dolgok kialakítása. Ha ő készíti saját kezűleg, a tiszteletdíjat hivatalosan állapítják meg, de ez is kb. 350 000 Ft. Így az összes költség véleménye szerint másfél-két millió Ft lenne. A hozzászólások után Viszló Gyula összefoglalva megállapította, hogy a testület az emlékmű létesítése mellett döntött. Kérte, hogy a testület bízza meg a végrehajtó bizottságon keresztül a szakigazgatási szervet, hogy készítse el az ezzel kapcsolatos tanácsrendelet-tervezetet, és keresse meg a pénzügyi forrásokat is az emlékmű költségeire. Javaslata szerint felhívással kell majd fordulni a lakossághoz, valamint azokhoz a volt csákvári lakosokhoz, akik elszármaztak a községből, hogy aki teheti, támogassa az emlékmű létesítését. Az ideiglenes emlékműbizottság pedig később a tanács által megbízott hivatalos emlékműbizottság lenne, akik folyamatosan figyelemmel kísérnék és szerveznék az emlékmű építését. Ezután a tanács határozatot hozott arról, hogy méltó emlékművet állít az 1848-as szabadságharc, valamint az első és a második világháborúban elesett magyar katonák és mártírhalált halt személyek emlékére.

1990. március 19. – Fejér Megyei Hírlap

Fejér Megyei Hírlap, 1990. március 19.

1990 május 22. – Tanácsülés

Az 1990. május 22-i tanácsülésen elhangzott tájékoztató szerint a Hazafias Népfront, a politikai pártok, a helyi gazdálkodó szervek, a lakosság egyéni anyagi támogatásával, valamint a tanács segítségének köszönhetően 1990. március 15-én megtörtént az ünnepélyes emlékműavatás. A turulmadár Várady Sándor szobrászművész alkotása, és a térkialakítás tervezője Jurcsik Károly építőművész. Az emlékmű 837000 Ft költséggel épült meg. Az említett szervek és a lakossági adományok 396000 Ft-tal egészítették ki a költségeket. A társadalmi munka értéke 500000 Ft-ra volt tehető. Az Ipar- és Képzőművészeti Alap a létesítmény értékét másfél millió Ft-ban állapította meg.

Ismételten, itt a meghívó szerdai ünnepségre és a koszorúzásra:

PREV

Tomka Emil Emléktúrán lehet részt venni jövő szombaton

NEXT

Bekopogott a tavasz Vérteskozmán

    Hírlevél feliratkozás
    Szeretnék kétheti összefoglalót kapni a legfrissebb bejegyzésekből
    Kövess bennünket Facebookon
    hogy azonnal értesülj egy bejegyzés megjelenéséről