A vérteskozmai tűz története
Ezerkilencszázkilencvenegy egyik kora őszi napján István a Tiszai Erőműhöz utazott hivatalos kiküldetésben kollégájával, Leóval, aki az autót vezette. Hogy a hosszú út egyhangúságát elkerülje, elmesélte neki Erzsi történetét.
Erzsi, Kovács Frigyesné, aki körülbelül ötvenhét éves, vékony testalkatú, mintegy 165 cm magas, barna, intelligens, és meglepően olvasott asszony volt, ennek ellenére bányában majd az erdészetnél nyugdíjazásáig fizikai munkát végzett. Erős, szívós típus volt, megrögzött alkoholista és gonosz. Vérteskozma, az egy utcás zsákfalu utolsó előtti házában lakott, ami férje tulajdonát képezte. Két fiút nevelt fel, akik a történet idején már nem éltek otthon. Férje, Frigyes, aki teherautó vezető volt, külön élt tőle Budapesten egy másik asszonnyal, akitől több gyereke született. Különös érdeklődést mutatott a műszaki cikkek és a motorkerékpárok iránt. Előfordult, hogy amikor még feleségével együtt lakott, egy házkutatás során százharminc szerszámkészletet foglaltak le nála. Mint később kiderült, hét oldalkocsis sivatagjáró motorkerékpárja is volt, amit a második világháború végén szerzett. Az is hírlett, hogy Erzsivel együtt 1956-ban megöltek egy embert, de erről többet tudni nem lehetett. Tény, hogy pótkocsis teherautójával elég sűrűn megjelent Vérteskozmán, és ha különélő felesége nagyon részeg volt, akkor alaposan megverte, ő maga viszont sosem ivott.
1990 júliusa nagyon meleg volt, és 20-án, egy pénteki napon délután Erzsi igencsak részegen felment a falu közepén akkor még működő boltba, valamit venni és beszélgetni. Mire visszament, a háza már égett. Elindulása előtt belocsolhatta könnyen égő folyadékkal a melléképületekkel együtt, és felgyújtotta. Frigyes gázolajos hordói tüzet fogtak, több robbanás is volt, ami világháborús lövedékektől és fegyverektől származott. A ház melléképületeivel fáklyaként égett, a füstöt Székesfehérvárott is látták, pedig a falut a 460 m magas Tábor-hegy abból az irányból takarja. Lett nagy riadalom, összesereglett a falu, és a hét különböző településről érkezett tűzoltók sokáig küzdöttek a lángok eloltásával. Mint kiderült, nem volt tárolt tűzoltóvíz a faluban, ahogy még akkor vezetékes vízellátás sem. A falubeliek összegyűltek, és étellel-itallal kínálták a tűzoltókat, akik munkájuk végeztével azt mondták, hogy még sehol, soha nem fogadták így őket. Az utca szemközti oldalán húzódó kőkerítés teteje szolgált büfé asztalul.
Közben Erzsi két vagy három alkalommal bement az égő házba, de a tűzoltók kihozták. Frigyes is megjelent. Erzsi kijózanodóban joggal gondolhatta, hogy a gyújtogatás miatt Frigyes meg fogja ölni. Még a tűzoltás javában tartott, amikor egy óvatlan pillanatban újból besurrant a házba, úgy, hogy senki sem vette észre. Már csak a holttestét tudták a házból kihozni.
Azt mondják, hogy a baj nem jár egyedül. Frigyes hét oldalkocsis motorkerékpárjából egynek az oldalkocsiját sikerült csak kimenteni. Ez több hónapig állt a romos, teljesen kiégett ház udvarán. Németek ajánlatot tettek rá, hogy megveszik, mert érték volt. Frigyes elutasította a nem éppen kedvezőtlen ajánlatot, de a sors úgy alakította, hogy pár hét múltán az oldalkocsit ellopták. Volt Frigyesnek budapesti asszonyától egy lánya, aki korábban hivatásos prostituált lett. A tűzeset után néhány héttel egy autópályán halálra gázolta egy autó.
Az Erőműből visszafelé jövet megálltak a Tiszaújváros mellett, az országúton lévő töltőállomásnál benzint venni. Már indulóban voltak, amikor a kút túloldalán megállt egy pótkocsis teherautó. A vezetőfülkéből Kovács Frigyes szállt ki.
Varsa Endre (Vk63)
Borítón: Kovácsné háza 1975-ben
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a VerteskozMa szerkesztőségének álláspontját.
Olvasóink szeretik az izgalmas írásokat, régi emlékeket, fotókat… így várjuk őket szeretettel!
