Falvédő kiállítás nyílik a 180 éves műemlék házban
Az idén 180 éves a Vérteskozma 39 műemlék ház, azért ebből az alkalomból a Vértes Kozma Alapítvány egy nyárindító kulturális eseményt szervez.
Program: Régi és új hímzett falvédő kiállítások megnyitója, és pódiumbeszélgetés a kiállítókkal a ház udvarában, a Kozma39 Galériában.
Időpont: Június 17. szombat 18 óra.
Helyszín: Vérteskozma 39,
Kiállítók:
– Szabó Eszter Ágnes: Kortárs falvédők
– Jungvirthné Bús Erzsébet: Régi falvédők
A kiállítást megnyitja és a pódiumbeszélgetést vezeti:
Régi falvédők
Jungvirthné Bús Erzsébet több mint 25 éve gyűjti a kézzel varrott, régi falvédőket.
A gyűjteményben találhatóak kézzel varrott, szőtt, régi textíliák, falvédők, dísztörölközők, szöveges polc csíkok, házi oltár terítők, tálcakendők, mintakendők, terítők, gyász-leplek és kispárna huzatok. Legrégebbi darabjai az 1800-as évekből származnak. A textilek közel negyede sváb-német nyelvű, de akad közöttük román, szlovák, holland, lengyel, olasz és szerb is.
Jungvirthné Bús Erzsébet 1954-ben, Vigántpetenden született. Iskolai tanulmányait is itt kezdte egy osztatlan, közös, kicsi iskolában. Majd Kapolcson fejezte be az általános iskolát. Tapolcán érettségizett, majd 1978 évben Budapesten, a Kertészeti Egyetemen szerzett okl. kertészmérnöki diplomát.
Gyermekkora idején, a falusi házakban mindenütt találkozhattunk az életbölcsességeket, jókívánságokat, vallásos imákat is tartalmazó feliratos hímzésekkel magyar, vagy sváb-német nyelven.
A falvédőket az 1800-as évek második felétől kezdték készíteni, amikor már a nyitott kéményes tűzhelyeket felváltotta a takarék (spór) tűzhely, a falak nem kormozódtak. A falvédők leggyakoribb témái: párválasztás, szerelem, házasság, család, vallási intelmek, konyhai tanácsok, nóták, népdalok, slágerek, mesék, bölcsességek, tréfás feliratok. Gyakran előfordulnak szöveg nélküli darabok. Különleges, ritka textilek az I. világháborús, vagy az azt követő időszakra szóló hazafias darabok.
Erzsébet a különleges textíliák iránti kötődéséről, gyűjtési szenvedélyéről így fogalmaz:
„A környezet meghatározó volt abban, hogy megszeressem ezeket a textíliákat. Szenvedélyemmé vált a gyűjtésük, főként a nyugdíjba vonulásom után maradt erre időm. A gyűjteménnyel az ősök iránti tiszteletünket is kifejezzük, hiszen dédanyáink, nagyanyáink, anyáink generációja adta át számunkra is az aprólékos munka szeretetét, amellyel a háztartásukat díszítették. Rengeteg munkát, szorgalmat, kitartást igényelt egy-egy ilyen textildarab elkészítése. Örök, elgondoltató igazságokat is fogalmaztak meg, szinte beszélnek ezek a vászonra szőtt feliratok, ábrák.”
Erzsébet gyűjteménye folyamatosan gyarapszik, több mint 3 ezer darab régi, szöveges textilből áll.
Kortárs falvédők
Szabó Eszter Ágnes intermédia művész alkotói gyakorlata során különféle terek között mozog, amelyekben eltérő szerepeket, perszónákat ölt magára. A legbelső zóna a mentális tér, a művész-gondolkodó tere, itt keletkeznek víziói, ötletei, munkatervei. A következő a privát szféra, az otthon tere. SZEÁ egyik legfőbb szerepszemélyisége a háziasszony, aki a láthatatlan munka fogalomkörébe tartozó tevékenységeket végez – a gyermekneveléstől a konyhai feladatokon, a mosogatáson át az egyéb otthoni teendőkig – olyan egymástól látszólag független, fizetetlen munkákat, amelyek elengedhetetlenek az emberi élet újratermeléséhez és fenntartásához. Állandóan süt-főz, Superwoman tempóban varr és hímez: hol valóban háziasszonyként, anyaként és feleségként a mindennapi használatra szánt ruhákat; hol saját magát háziasszony-művészként definiálva a különböző múzeumok, magánszemélyek vagy pályatársak gyűjteményébe kerülő falvédőket, bevásárlószatyrokat, kötényeket és konyharuhákat. Időnként a nyilvános térben végzi ezeket a gondoskodási gyakorlatokat – legyen szó a tapolcai piacról, ahol az újrahasznosítás jegyében ruházott fel új funkcióval mások által idejétmúltnak gondolt öltözékeket; vagy a budapesti utcákról, amelyek köztéri gyümölcsfáit szüretelte le, és a különböző kiállítóterekről, ahol ezeket a gyümölcsöket befőzte és cserealappá avatta.
1997-ben diplomázott a Pécsi Tudomány Egyetem Rajz – Vizuális nevelés szakán, majd 1999-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékén.
Találkozás David Bowieval
A tárlat része a közismert, mémként terjedő falvédő is, a Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowieval, amelyről az alkotója, Szabó Eszter Ágnes így nyilatkozott Ludwig Múzeumnak:
-Gyerekkoromban egy szerencsés balatoni nyaraláson ismerkedtem meg az Európa Kiadó zenekarral. Tőlük hallottam először David Bowie-ról, aki attól kezdve meghatározó ember lett az életemben, nem csak a zenei hatása miatt. Nagymamám, Zalai Imréné szabász, varrónő volt Tapolcán, élvezettel figyeltem a ruhapróbákat, a szerkesztés és a szabás szépségeit. Furcsa érzés volt, hogy Bowie öltönyeiről is a rafinált szabásminták és a vasaló illata jutott az eszembe. Ruháinak sokfélesége és eleganciája nagy élményt jelentett számomra, egy távoli világhoz vezető kapuként tekintettem rájuk. Amikor 1998-ban felmerült bennem a falvédő ötlete, sokat nevetgéltem azon, hogy vicces lesz Bowie-t hímezve látni, az pedig még viccesebb gondolat volt, hogy csak én fogom tudni, hogy ki az a Zalai Imréné! 1998-ban a Budapest Galériában sikerült először kiállítani. Akkor még a Képzőművészeti Főiskola intermédia szakára jártam, és tudtam, hogy ezzel a munkámmal rémesen bosszantani fogom a tanári kart – a hímzés nem tartozott a preferált technikák közé. Egy évvel később már Bécsben is ki volt állítva, 2007-ben pedig New Yorkban a Gallery Airben, a világ első női galériájában, és persze az interneten…
Ezen túl, Kudlik Julis képernyővédő lesz, a „Végtelen törése…” Dj-pult, és egy meglepetés-falvédő avatása is várja a megnyitóra látogatókat.
A tárlatokat augusztus közepéig lehet majd megtekinteni a hétvégi napokon, bejelentkezés alapján.
