Ilyen a húsvét a kozmai rókáéknál
A húsvét a rókák számára is családi ünnep, de kicsit másképp, mint ahogy mi, kétlábúak gondolnánk. Amikor a rendes kétlábú simabőrűek ünnepelnek húsvétkor, a finom ételek, a hatalmas húsok, a díszes torták, a ropogós vagy krémes sütemények, a változatos italok szinte minden családnál az ünnep kellékei, és amikor már mindenki jóllakott, a maradék sorsa már senkit nem érdekel. Kivéve a négylábú ünneplőket, akik éjjel járják a falut.
Mert akár hisszük, akár nem, de őket is összehozza az ünnep, pontosabban a simabőrűek után maradt lakomák maradékainak illata, így nekik ez jelenti az igazi ünnepet, nem a Megváltó feltámadása.
Az éjjeli kamerák felvételein látszik, ahogy Görbefarkú, a családapa, szokásához híven, mint egy igazi férj, csak fal, zabál a kitett báránycsontból, és amikor Roxy, a gondos feleség megérkezik, még akkor sem fordít rá kellő figyelmet, csak unottan hagyja magát.
Az asszony meg, ahogy ez a simabőrűeknél is szokás, kényezteti kicsit, bolhássza, törődik vele, szóval pont olyan, mint amilyennek egy rendes feleséget ismerünk. De amikor a férj csak a kajával foglalkozik, egy idő után megunja és faképnél hagyja a zabagépet, pont, ahogyan a sértett asszony teszi. Mert neked csak a kaja, pia, foci, nők, kártya, haverok, motorok… a fontos, velem meg nem foglalkozik senki, mondhatná Roxy, ha simabőrű feleség lenne.
Amikor az asszony otthagyja, előmerészkedik a sötétből a sokszor elnáspángolt Kölyök is, de ő is kábé annyi figyelmet kap, mint az édesanyja. A mohó apa finom fejmozdulattal rendre és távolságtartásra inti a gyereket, mert őt csak a finom báránycsont maradék érdekli. A fiára pont annyi figyelem jut, mint a párjára, na meg egy kis morgás, pont mint az embereknél.
A lényeg viszont mégiscsak az, hogy a húsvét náluk is összehozta a családot, mert igazából ritkán szerepelnek így együtt, ilyen békésen, ilyen igazából emberi módon.
Íme a másfél perces kivonat a Roxyék ünnepi vacsorájáról:
Ez volt a Keddi RókaKlub, a rovat amelyben hétről-hétre a vérteskozmai rókák érdekes életével ismerkedünk, így még szorosabb kapcsolatba kerülünk a körülöttünk lévő természettel.
