Ma van a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja hivatalos magyar állami emléknap, melynek létesítéséről 2012-ben hozott határozatot az Országgyűlés. Az emléknap dátuma január 19, utalva arra, hogy 1946-ban ezen a napon kezdődött meg a magyarországi németek szervezett elűzetése, az otthonaikból kényszerrel nyugatra telepítendő első budaörsi lakosokat szállító vonatszerelvény elindításával.
A gánti és a vérteskozmai lakosokat május közepén toloncolták ki az országból, erre az eseményre Vérteskozmán emlékeztet a tavaly harminc éves kitelepítési emlékmű és a kitelepítési emlékkő, amely szerint 318 kozmai lakó volt kénytelen elbúcsúzni a falutól 1946 május 18-án.
Ebből az alkalomból, Szebenyi István a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület vezetője a mai Facebook -posztjában így kommentálja a szomorú és tragikus folyamatokat, amelyek akkoriban zajlottak a háború utáni Magyarországon:
„1945 után az új „demokratikus” kormány első intézkedései között szerepelt az ún. háborús bűnösök megbüntetése. Igen hamar elkészült a főbűnösökről készített lista is. Majd elindult egy esztelen megtorlás az egykori „nyilas, fasiszta, keretlegények” ellen, aki valójában bárki lehetett, akire rányomták ezt a bélyeget. A Volksbund tagjai, és a Waffen-SS-be besorozott német nemzetiségűek automatikusan háborús bűnösöknek számítottak. Megkezdődött a hazai németek (svábok) tömeges kitelepítése, legalább 185 000 fő német nemzetiségi kisebbséghez tartozó honfitársunkat megfosztják állampolgárságuktól, valamint ingó és ingatlan vagyonától. Bár demokratikus változásokat ígérnek, hamar megszűntetik, felszámolják a demokratikus intézményrendszert, B listáznak, kuláklistákat állítanak, felszámolják a magángazdaságokat, elkezdődnek a kitelepítések. A politikailag veszélyesnek minősülő rétegek javait elkobozzák, és „kényszerlakhelyre” történő áttelepítésüket rendelik el. Százezreket pedig örök némaságra ítéltek, soha senkinek nem akartak többé mesélni az átélt szörnyűségekről.”
