Mi köze van mindenszenteknek halottak napjához és halloweenhez?
Mindenszentek napján az üdvözült lelkekről emlékezik meg a katolikus egyház. Úgy tartották régen, hogy a halottak lelkei hazalátogatnak ilyenkor, majd megnyugodva visszatérnek az égbe, és nem kísértenek tovább.
Mindenszentek november 1-én van.
Halottak napja november 2-án van, az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért Október 31-én, mindenszentek előestéjén van, ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak, jelmezekkel, csoki gyűjtéssel. Ez a Halloween.
A halloween ünnep angolul
All Hallows’ Evening / Hallow’s eve =
„minden szent estéje”.
A mindenszentek ünnepe kötelező egyházi ünnep, ami a történelem folyamán összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel. A Samhain pogány ünnep jelentette a kelta népek számára az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét. Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően egyes helyeken elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep mindenszentek ünnepeként élt tovább.
Svábok kezdték el a sírokat virágokkal díszíteni
Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbeteszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a „temetők nagy keresztjénél, a mindenki keresztjénél” elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein régebben harangoztattak is a család halottaiért. Nálunk a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. E szokást nemcsak a katolikusok, hanem a protestánsok és a nem hívők is átvették. Mivel a krizantém fehér és színes változatai Mindenszentek és Halottak napja körül nyílnak, Magyarországon leginkább ez a virág az, amivel a sírokat díszítik.
De miért lett tök a Halloween szimbóluma?
A Jack-o’-lámpás fehérrépa
Ha már szellemekről beszélünk, a Jack-o’-lámpás Halloween legnépszerűbb karaktere. Egy ír meséből származik, amelyben egy Jack nevű férfi folyton bolondozott és mindenkivel viccelődött, még az ördöggel is szembenézett. Halála után arra ítélték, hogy a mennyország és a pokol között vándoroljon az utolsó ítéletig egy kivájt fehérrépában izzó borostyánnal. A legenda szerint Jack minden évben megjelenik Halloween éjszakáján és megkísérti az élőket. Azaz történelmileg a Halloween sztárzöldsége a fehérrépa volt!
Történelem a mese mögött
A Stingy Jack meséje azért jött létre, hogy megmagyarázza a furcsa villogó fényeket, amelyeket az emberek néha látnak a tőzegláp felett lebegni. A legenda szerint, amikor meglátod az egyik fényt, Stingy Jack szelleme vándorol, vagyis lámpással a kezében bolyong a mocsárban. Néha haza kísért egy embert, néha pedig a halálba vezette. Ma már a tudománynak köszönhetjük a magyarázatot, és tudjuk, hogy egy természetes jelenségről van szó, amely során a mocsári gázok szabadulnak fel, és néha belobbannak.
A fehérrépától a sütőtökig
Szóval miért használunk manapság sütőtököt vagy más narancssárga tököt? Az egyik magyarázat az ír történelem egyik fő eseménye lehet: az írek nagyszámú kivándorlása az Egyesült Államokba a nagy éhínség idején, amikor – 1845 és 1852 között – a sziget szinte minden burgonyakészletét megsemmisítette a penész. Mivel fehérrépát ritkán termesztettek amerikai földeken; az újonnan érkezők választása egy helyi zöldségre esett, amely ősszel is bőven terem és jól faragható: a tökre! Így vette át a sütőtök a fehérrépa helyét.
Végezetül régi, mindenszenteki babonák
Számos babona létezik mindenszentek napjával kapcsolatban.
Tilos mosni ezen a napon, mert úgy tartják, ha mosnak, akkor a halottak lába vízben ázik majd.
Sokan megterítenek az elhunytaknak otthon, hogy amíg a család a temetőben gyertyát gyújt, addig az elhunytak jóllakjanak otthon.
Szeged környékén üres kalácsot adományoztak a koldusoknak, ez volt a mindenszentek kalácsa, vagy; kolduskalács. Mindezt azért tették, hogy ő is megemlékezzen a család halottairól. (A szokás a déli szomszédoktól, a görög katolikusoktól származhat, ahol minden ünnepkor egy kalácsot adományoznak, félre tesznek az ismeretlennek, házba betévedőnek. (Szerk. megj.)
Tilos virágot letépni a sírokról, mert azokat a halottak elviszik az elkövetőhöz.
Nem szabad gyertyát áthelyezni egyik sírról a másikra, mert azzal a halottak bűneit is áthelyezik.
Azt is figyelték, hogy kinek a gyertyája ég el leghamarabb. Ez nem jelentett jót, a hiedelem szerint ő hal meg legközelebb a családban.
Források: Sok Wikipédia és sok internet oldal.
