Miért Terv-út a Terv-út?
Vérteskozma előtt egy aszfaltos erdei út vezet a Fáni völgybe. Sorompóval el van zárva nyilvános forgalom elől, erdészeti üzemi útnak számít, de kerékpárral, vagy gyalogosan elindulva rajta, egészen az egyes útig el lehet jutni. Ennek a szakasznak 14 kilométer a hossza és Terv-út a neve.
Az út az egykori Szári Erdei Vasút nyomvonalát jelzi.
A Vértes és a Gerecse között található szárligeti állomásról az 1900-as évek elején két gazdasági kisvasút is indult. Az egyik a Gerecse irányába, Esterházy Móric gróf uradalmában futott Mesterberken át Tornyó pusztáig, a másik a Vértes irányába, Wekerle Sándor birtokán, Szálláskúton át a Fáni völgyig.
Történelem
1916. augusztus 18-i keltezéssel a kereskedelemügyi miniszter engedélyt ad a normál nyomközű iparvágány és a kisvasút megépítésére. – olvashatjuk a Kisvasut.hu oldalán. 1917. május 23-án a kisvasút építtetője a Magyar Királyi Államvasutakkal csatlakozási szerződést köt. A szerződés tíz évre szól, a MÁV által elfoglalt területekért a cég évi 10 pengőt tartozik fizetni. A kisvasút műtanrendőri bejárására 1918. február 22-én kerül sor.
1918. december 12-én a kibővítették a hálózatot. Az immár gőzmozdony üzemű vasút hálózata a következőképpen néz ki: Fővonal: A vöröstói végpont 45-ös szelvényétől Szálláskút érintésével a Kerek-hegyet megkerülve a Nagyszéna-hegy oldalában vezet, majd a Holdvilág-árkot elérve és annak völgyében haladva a 140-es szelvénynél ér véget.
1937-ből származó iratok szerint a motorüzemű vasútvonal ekkor már csak 7000 méter hosszú, a szálláskúti erdészházig vezet.
A második világháborút követő államosítás során az iparvágány és a kisvasút tulajdonjogát a közlekedésügyi miniszter a MALLERD-ra ruházza át, aki arra hivatkozva, hogy a vonal által érintett erdők letermelt állapotban találhatók, valamint a kisvasút vonala a háborúban nagyrészt megsemmisült, a létesítményeket nem kívánja átvenni. Ennek ellenére 1948. április 2-án a vonal MALLERD tulajdonba kerül. Az erdőgazdaság a további dézsmálások elkerülése érdekében a kisvasutat felbontja, anyagából és jármű állományából a móri MÁV állomásról kiindulva tervez erdészeti kisvasutat építeni. Erről a kisvasútról iratanyag nem maradt fent, valószínűleg nem épült meg.
Az 1910-es évek végén lefektetett síneknek napjainkra már nyomuk sincsen
A II. világháborúban megrongálódott pályát gazdaságtalansága miatt nem építették újjá, ezért az 50-es évek elején a síneket felszedték, a nyomvonalat leaszfaltozták. Erdészeti feltáró út épült fel. A kor szelleméhez hűen ekkor keresztelték a Fáni-völgyig vezető utat Terv-útnak.
Ha a műúton a Fáni-völgytől Vérteskozma felé folytatjuk utunkat, még a település közelében is láthatunk kőből kirakott töltésnyomokat, de hogy valaha itt vasút járt volna, azt irat- és térképanyagok nem igazolják.
Még több Terv-út
Egyébként nem ez az egyetlen Terv-út. A vérteskozmai bekötő-utat is annak hívják, a térképek alapján a Fillér-árkon keresztül haladó út, amely Tatabányára vezet is ezt a nevet kapta, majd a Fáni-völgyből, a Boglári-tetőt megkerülő út, amely Csákvárra vezet is Terv-út, csak nincs aszfaltozva. Végül Kőhányás után is indul egy erdei út Oroszlány felé, annak is ezt a nevet adták.
A Terv-úton való kirándulás előtt, érdemes elolvasni az erdőlátogatási szabályokat.
Forrás: Google Maps, és Kisvasut.hu
