Kaszap-tető és Kaszap-kút legendája
A Vértes hegyei között mindig nagy volt a szegénység az emberek között, keményen megdolgoztak a mindennapi kenyérért. A nagy szegénység miatt sok rablóbanda tanyázott az elmúlt századokban, a vadban gazdag erdők sűrűjében.
Egykor, erre járt egy Kaszap nevezetű jómódú gabonakereskedő, aki meg akarta vásárolni a kozmai gabonatermést. A jó szándékú, gazdag gabonakereskedő érkezéséről – ki tudja honnan- tudomást szereztek a rablók és az országút emelkedőjének tetején lesben álltak.
Amikor a kereskedő lovaival szuszogva felért a dombtetőre a rablók rátámadtak és követelték a pénzzel teli bugyellárisát. Ez a Kaszap nevű kereskedő nem ellenkezett, hanem zokszó nélkül odaadta a gabonavásárlásra szánt pénzét, sőt a rablókat a közeli gémeskúthoz még meg is hívta egy bőséges szalonnázásra.
Miután jól beszalonnáztak a helyi rablók, megígérték, hogy a jószívű vendéglátásért, meg az ellenkezés nélkül átadott pénzzel teli bugyellárisért a hegytetőt a találkozás, a gémeskutat a jó szalonnázás emlékére róla Kaszap-tetőnek, illetve Kaszap-kútnak fogják nevezni az idők végtelenségéig.
Azt is beszélték, hogy az sem volt lehetetlen, hogy a falubeliek voltak az útonállók, mert aki mer, az kétszer nyer mondogatták azután.
