A MADARAINK katalógus a ProVértes Közalapítvány és a Vértes Kozma Alapítvány együttműködésében jött létre.
A MADARAINK katalógusban 366, Magyarországon észlelt madár található.
Az alábbi gombok segítségével szürhetőek és megtekinthetőek a Vértesi Natúrparkban található fajok.
Cankópartfutó | Tryngites subruficollis | Buff-breasted Sandpiper
A ritka észak-amerikai madárvendégeink közül az egyik leggyakoribb partimadárfaj. Első, 1993-as megfigyelése óta viszonylag rendszeresen jelenik meg hazánkban egy-egy példány. Sokszor más partimadarak társaságában lehet megfigyelni. Védett területeinken megfelelő feltételeket talál, ritkasága miatt természetvédelmi jelentősége nincsen.
 ‑ Mérsékelten veszélyeztetett
Google IMG|Madáratlasz|MME|EuroBird Portal
Cifra pehelyréce | Somateria spectabilis | King Eider
Európa egyik legimpozánsabb récefaja, melynek mindössze két hazai megfigyelési adata van. A XIX. század második feléből származik első bizonyító példánya, ezután több mint egy évszázad telt el következő bizonyított észleléséig. Európai állománya stabil, nem ismert olyan tényező, ami jelentős mértékben veszélyeztetné. Hazánkban rendkívül ritka kóborló, természetvédelmi jelentősége elhanyagolható.
Cigánycsuk | Saxicola torquata | Stonechat
A rozsdás csukhoz hasonló megjelenésű madár, de nincs fehér szemsávja és fehér faroktükre. Feje egyöntetű barna, melynek köszönhetően sötétebb habitusú a rozsdás csuknál. Territoriális viselkedésű, a hímek sokat énekelnek a revír kimagasló pontjain. Párba álláskor nászrepülésük is megfigyelhető. Igazi vártamadár: kimagasló pontokról lesi rovarokból, pókokból és más ízeltlábúakból álló zsákmányát. Ritkán apró termetű csigákat is eszik. Télen, állati táplálék hiányában elfogyasztja a magvakat, bogyókat is. A hazai, és a tőlünk északabbra található populációk egyedi vonulók, a telet a mediterráneumban és Észak-Afrikában töltik. Telelőhelyéről igen korán, legtöbbször már március elején visszatérnek első példányai. Nálunk gyakori fészkelőnek számít.
Cigányréce | Aythya nyroca | Ferruginous Duck
Természetvédelmi szempontból talán a legjelentősebb hazai récefaj. Világállománya erősen csökken, a hazai állománya európai léptékben is jelentős. Magyarország szerepe emiatt a faj törvényes oltalma szempontjából igen fontos. A védelmi intézkedések, amelyek a faj hazai állományának megőrzését célozzák, közvetetten sok egyéb madárnak és más élőlénynek teremtenek kedvező feltételeket. A kisebb tavak eltűnése, a nem megfelelő tógazdálkodás, és a madarak zavarása sok helyen a cigányréce eltűnését eredményezte. A vadászati tevékenység pedig a tévedésből adódó lelövéseken kívül a sörétszemek lenyeléséből adódó ólommérgezést is előidézte. Az amur és a bütykös hattyú terjedése lokálisan szintén szerepet játszhat állománycsökkenésében. A vadásztársadalom és a halastavakon gazdálkodók felvilágosítása, valamint a velük folytatott párbeszéd kiemelten fontos feladata a természetvédelemnek. Vonuló madár, a telet Dél-Európában, Afrikában és a Közel-Keleten tölti, de néhány példány minden évben áttelel hazánkban is.
Citrombillegető | Motacilla citreola | Citrine Wagtail
Hazánkban rendkívül ritka tavaszi, illetve őszi vendég. Általában sárga billegetők társaságát keresi a vonulás idején, de magányos példányokat is megfigyeltek. Hazai előfordulásai leginkább szikes tavak közelében, folyóparton, víztározók környezetében voltak. Leginkább rovarokat zsákmányol, de pókokat és puhatestűeket is fogyaszt. Fajtárs hiányában olykor párba állhat a sárga billegetővel. Vonuló, a keleti állomány a telet Indiában, Kínában tölti, a nyugatibb populációk Délnyugat-Ázsiában telelnek.
Citromsármány | Emberiza citrinella | Yellowhammer
Hazánkban a leggyakoribb sármányfaj. A kifejlett madarak főleg gyommagvakkal táplálkoznak, de a fiókákat rovarokkal és pókokkal etetik. Télen sokszor feltűnnek istállók, állattartó telepek környékén, ahol az összegyűlt trágyarakásokon keresnek táplálékot. A hazai állomány nem vonul, de télen kóborolhat és ilyenkor nagyobb csapatokba verődhet, míg az északi populációk délebbre húzódnak, így télen megnő a hazai állományuk.
Császármadár | Bonasa bonasia | Hazel Grouse
A hazánkban előforduló egyetlen költő fajdféle. Állománya csökkenő. A hazai populáció az elterjedési terület peremén található, az alkalmas élőhelyek megszűnése, felaprózódása veszélyezteti. A túlszaporodott vaddisznóállomány feltehetően sok fészekaljat elpusztít. A még meglévő élőhelyein olyan erdőgazdálkodási stratégia kialakítása javasolt, ami figyelembe veszi a császármadár élőhelyigényét is. Rejtőzködő életmódja megnehezíti védelmét, pontos állományadatok, lehatárolt területek, erdőrészletek híján nehéz az érintetteket meggyőzni a megfelelő erdő- és vadgazdálkodás fontosságáról. Állandó madár.
Cserregő nádiposzáta | Acrocephalus scirpaceus | Reed Warbler
Territoriális viselkedésű, tipikus nádi énekesmadár. A fészekparazita kakukk egyik gyakori gazdamadara. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. Vízhez kötődő apró rovarokat, pókokat fogyaszt. Kedvelt táplálékai a levéltetvek, kabócák, szúnyogok, árvaszúnyogok. A vizes élőhelyek védelmével állománya megőrizhető.
Csicsörke | Serinus serinus | Serin
Eredetileg észak-afrikai, dél-európai elterjedésű madár, de mára az északi területek kivételével Európa nagy részét meghódította. A hazai állomány rövidtávú vonuló, a telet a mediterráneumban tölti, de egyes példányok enyhe teleken nálunk próbálják meg átvészelni a zord hónapokat. A tél végi enyhülés után hamar visszatérnek költőhelyükre. A hímek kora tavasszal elkezdik rendkívül kitartó éneklésüket, Nászidőszakban folyamatosan a tojó közelében maradnak és szárnyuk jellegzetes csapkodásával, valamint hullámzó röptükkel hívják fel magukra a figyelmet. Főként növényi táplálékot fogyaszt, melyben az apró magvak szerepelnek legnagyobb százalékban.
Csigaforgató | Haematopus ostralegus | Oystercatcher
Kisszámú, de rendszeres átvonuló, ősszel és tavasszal egyesével vagy kisebb csapatokban jelenik meg szikes tavakon, zátonyokon, leeresztett halastavakon. Európai állománya kis mértékben nő, ennek köszönhetően egyre többször figyelik meg hazánkban. Egyes populáció nem vonulnak, de az északi tengerpartok mentén élők déli irányban elmozdulnak. Ezek közül néhány példány a folyók mentén eléri hazánkat is. Ha itt megfelelő tocsogós élőhelyeket találnak, a hideg idő beálltáig ott tartózkodhatnak. A természetvédelmi megfontolásokat is figyelembe vevő halastógazdálkodás és a természetes vizek jó állapotának fenntartása hozzájárulhat ahhoz, hogy madárvendégeink megfelelő körülményeket találjanak hazánkban.
Csíkosfejű nádiposzáta | Acrocephalus paludicola | Aquatic Warbler
Hazai állománya Európában az egyik legjelentősebb volt, de 2009-ben már nem ismertünk költőpárokat. Világállományának legnagyobb része Ázsiában költ. Ízeltlábúakkal táplálkozik, szöcskéket, böglyöket, poloskákat, lepkéket, szitakötőket, pókokat fogyaszt.
Csilpcsalpfüzike | Phylloscopus collybita | Chiffchaff
Hazánkban általánosan elterjedt, gyakori füzikefaj. A talajon fészkel, de a táplálékául szolgáló rovarokat, hernyókat, pókokat a fák lombkoronájában, a levelekről szedegeti össze. Rövidtávú vonuló, a Földközi-tenger partvidékére vonul, de egyes példányai enyhébb teleken át is telelhetnek. Nevét jellegzetes, messzehangzó énekéről kapta, mely akkor is elárulja jelenlétét, ha zöldes tollazata miatt nem vesszük észre a lombkoronában.
Csíz | Carduelis spinus | Siskin
Kistermetű pintyféle, mely hazánkban igen kis számban költ, de gyakori átvonuló és téli vendég. Táplálékának döntő többsége növényi eredetű. Főként a fenyők tobozában lévő magokat fogyasztja, de gyomnövények apró magvait, vagy akár pajzstetveket is eszik. Télen megfigyelhető a madáretetőknél is, de korántsem olyan gyakran, mint a többi gyakori pintyféle. A zord hónapokban Magyarországon gyakran látható égerligetekkel övezett patakpartok mentén, de városi parkokban is rendszeresen felbukkan. Az enyves éger apró magját, valamint a nyírfák termését előszeretettel fogyasztja ebben az időszakban. Vonuló madár, mely kontinensünk északi részéről a mediterrán vidékekre és Észak-Afrikába megy telelni.
Csóka | Corvus monedula | Jackdaw
A kisebb testű varjúfélék közé tartozik. Kedveli az ember közelségét, gyakran épületek zugaiban fészkel és a nagyvárosokban akár az emberek között a teljesen fátlan utcákon is szívesen mozog. Összeurópai állománya stabil, a hazai viszont csökken, mivel fészkelési szokásai miatt részben a vetési varjúra utalt. Városi környezetben az ubanizálódó nyestek és dolmányos varjak feltehetően negatívan befolyásolják költési sikerét. A hazai állomány részben vonuló, északkeletről télen sok madár érkezik a nagy varjúcsapatokkal is. Kéményekben, üregekben is megtelepedhet, nagyméretű odúkkal és vércse-költőládákkal megtelepíthető. A vetési varjú hazai állományának stabilizálása, az extenzív mezőgazdaság támogatása, valamint jogi védelme elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csökkenjen tovább állománya.
Csonttollú | Bombycilla garrulus | Waxwing
Az egyik legszebb hazai madarunk, jellegzetes tollbóbitája és színezete miatt más madárral nem lehet összetéveszteni. Nálunk szinte minden télen megfigyelhető, bár nagyon változó példányszámban. Általában csak néhány megfigyelése van telente, de inváziós években akár több százas, néha több ezres csapataival is találkozhatunk. Ilyenkor városi parkokban, temetőkben, arborétumokban tűnhetnek fel leggyakrabban, mivel az ott található fásszárú növények termését fogyasztja. Leggyakrabban a japán akác, a madárberkenye, a nyugati ostorfa és a fagyöngy bogyóival táplálkozik. Költőterületén rovarokat, csigákat is eszik. Csak részben vonuló, táplálékszegény években vándorolnak nagy tömegben déli, délkeleti irányba. Ilyenkor akár Észak-Afrikáig is eljuthatnak.
Csörgő réce | Anas crecca | Teal
Gyakori átvonuló Magyarországon, sokszor jelentős tömegei jelennek meg szeptember és november között. Áttelelő példányokkal is jelentős számban találkozhatunk. Ritka, alkalmi fészkelő hazánkban. Egyre gyakrabban dokumentálják fészkelését, ez feltehetően a megfigyelők egyre nagyobb számával magyarázható, nem a növekvő állománnyal. Európai állománya stabil, nálunk is sokáig vadászható faj volt, bár apró termete miatt kevésbé volt kedvelt zsákmány, mint a tőkés réce. Védetté nyilvánítása folyamatban van.
Csüllő | Rissa tridactyla | Kittiwake
Költőhelyén gyakori madárnak számít. Hallal és gerinctelen állatokkal táplálkozik. A telet általában a parttól távol, a nyílt tengeren tölti. Rendszerint ragaszkodik a tenger közelségéhez, de olykor a kontinens belsejében is előfordul. Ez az elmozdulás többnyire a fiatal, kóborló példányok diszperziós mozgásának köszönhető, leginkább ilyen példányok kerülnek elő hazánk nagyobb tavain és folyóvizein.
Csuszka | Sitta europaea | Nuthatch
Állandó madarunk. Városi parkokban és erdőkben egyaránt találkozhatunk vele. Fontos számára az idős fák jelenléte élőhelyén. A fák törzsén, ágain harkályszerűen mozogva, sokszor fejjel lefelé csüngve keresi a kéregrepedésekben megbújó táplálékát. Territoriális viselkedésű, a párok egész évben őrzik revírjüket. Rovarlárvákkal, hernyókkal, kifejlett bogarakkal, pókokkal táplálkozik. Állandó madár, így ősztől bogyókat és magvakat is fogyaszt. Telente az etetőket is szívesen látogatja. Az etetőhelyre általában rakétaszerűen bevágódik, ezzel az összes ott táplálkozó madarat elijeszti. A napraforgómagok közül többet is felcsipeget, az így szerzett zsákmánnyal.